Olaszországban a tiramisu legalább annyira kultikus édességnek számít, mint nálunk a Somlói galuska, vagy a Gundel palacsinta, szó szerinti fordításban „Dobj fel”-t jelentő neve pedig egyáltalán nem véletlen, hiszen a benne lévő jó erős feketekávé valóban felvillanyozza az embert, a változattól függő finom italokról már nem is beszélve. A többi olasz ételhez és édességhez hasonlóan természetesen a tiramisut is sokféle változatban készítik, ám ezek legfőképpen két dologban térnek el egymástól: a benne lévő italok fajtájától, illetve attól, hogy tesznek-e bele tojást vagy sem.

Sok híres receptnél felmerül a kérdés, hogy vajon kié a felfedezés érdeme, és a tiramisu esetében a szokásokhoz hűen szintén több jelentkező akad erre a megtisztelő címre. A piemontiak például az általuk kitalált babapiskóta miatt tartanak rá igény, a lombardiaiak pedig azért, mert a mascarpone az ő vidékükről származik, de rajtuk kívül még a velenceieknek, a rómaiaknak és Toscana lakóinak is van egy-két meglepő érv a tarsolyukban. Ami bizonyos, a csokoládé megjelenése után, Maria Giovanna Battista szórta meg elsőként kakaóporral a süteményt, ezt a részét tehát garantáltan neki köszönhetjük.

A többi részével kapcsolatban igazságot tenni szinte lehetetlen vállalkozás lenne, egy azonban bizonyos: a tiramisu bárhonnan is származik, napjainkra már meghódította az egész világot.
A másik érdekesség az édességgel kapcsolatban a legfőbb alkotóelemének számító babapiskóta, más néven a biscuit à la cuillère, vagyis a “kanálkeksz” története. A legtöbb forrás szerint a XV. század vége felé született, méghozzá a Savoyai Hercegség udvarában, (innen jött az olasz savoiardi elnevezése, ami nem egy márkanév, mint ahogy sokan hiszik) méghozzá a királyi látogatás alkalmából, és a következőkben már, mint hivatalos udvari édességet kínálták a látogatóknak. A babapiskóta receptje a nemesi házasságok nyomán később az európai arisztokrácia minden jeles személyiségéhez eljutott.

A tojás nélkül készülő változatok kétségkívül könnyebbek, nyár időszakban veszélytelenebbek és a tojásra érzékenyebbeknek sem okoznak problémákat, ezért elsőként nézzünk egy ilyen tiramisu receptet.

Hozzávalók: 4 dl erős presszókávé (igazi kávé, nem valami instant borzalom), 1 nagy citrom, 1 dl tej, 500 g mascarpone, 2 csomag vaníliás cukor vagy 1 vanília rúd, 200 g babapiskóta (lehetőleg igényes minőségű), 2 ek. grappa, 1 tk kakaópor, 10 dkg étcsokoládé, 80 g cukor.

Megfőzzük a presszókávét és hagyjuk kihűlni, közben a jól megmosott citrom héját lereszeljük, és kifacsarjuk az egyik felét. A mascarponét, a tejet, a vaníliás cukrot és a cukrot összekeverjük egy tálban, majd addig keverjük kézi robotgéppel, amíg a krém szép sima és kenhető nem lesz. Ezután belekeverjük a citromhéjat és 1 ek citromlevet.

Egy kisebb méretű, szögletes és legalább öt cm magas tortaforma vagy edény aljába lefektetünk egy réteg babapiskótát, s locsolunk rá egy kevés kávéval összekevert grappát. (Vagy előtte egy pillanatra belemártjuk, csak óvatosan és gyorsan, mert szinte azonnal beszívják a folyadékot és könnyen eltörhetnek.) Annak érdekében, hogy egyenletesen itassuk át őket, célszerű például kanállal rájuk merni.

Amikor a piskóták szép kávébarnák lesznek, kenjük rájuk a krém egyharmadát, majd tegyünk rá egy újabb babapiskóta réteget, és újfent locsoljuk meg, aztán kenjünk rá megint egyharmad rész krémet, végül ugyanígy alakítsuk ki a harmadik réteget is. Amikor mindez elkészül, a tetejére szórjuk rá a reszelt csokoládét és egy kis kakaóport. (Kakaóport a rétegek közé is lehet szórni.)

Az így elkészült tiramisunak legalább 8 órán keresztül hűtőben kell állnia, hogy a piskóták krémessé puhuljanak, valamint, hogy az ízek kellően összeérjenek, bár nekem ennyi időt még sohasem sikerült kivárnom.
A recept ízléstől függően citrom helyett naranccsal is elkészíthető, a grappa helyett pedig lehet 4 ek amarettót (olasz keserűlikőr), 140 ml édes sherryt, vagy ami szerintem a legfinomabb, Vin Santót alkalmazni. (az olaszok leginkább ünnepek alkalmából fogyasztott híres desszertbora, aminek az íze leginkább a mi Tokajinkra hasonlít.)

A tojással készülő változatnál a fenti hozzávalókhoz kell meg 4-6 tojás sárgája és a külön kemény habbá vert fehérje, s az elkészítés pusztán annyiban módosul, hogy ezeket is hozzá kell keverni a krémhez.

Aki mindegyik ízt ki akarja próbálni, annak érdemes a különböző tiramisu verziókat elkészítenie, aztán a gyomra majd úgyis eldönti, melyik lesz közülük a befutó. Jó minőségű hozzávalókkal azonban bizonyára mindegyik nagy sikert arat!